Értelmes szenvedés: a boldogság

Képzeljük el, hogy jóllakottan, napbarnítottan és egészségesen üldögélünk úszómedencénk partján, a vízben boldog gyermekeink lubickolnak, mellettünk fekszik csodaszép feleségünk/jóképű férjünk, a garázsban állnak a drága autók, a kertész a háttérben éppen gereblyézi a füvet… Vajon ha e pillanatban megkérdezné tőlünk valaki, boldogok vagyunk-e, mit felelnénk rá? SZENDI GÁBOR szerint a válasz nem egyértelmű. Új könyvében arról igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy a fogyasztói társadalom által ígért anyagi boldogság – még ha sikerül is elérnünk – homokként folyik ki az ujjaink közül. A valódi boldogság ugyanis szinte mindig küzdelemmel, verejtékkel, nyugtalansággal jár: az érzést a remény és a kétség közti hányódás, a kudarcok és a sikerek, a meg nem értettség és az elismertség, a kitaszítottság és az elfogadottság váltakozása jellemzi. A boldogság valójában ott él mindannyiunkban – csak fel kell ismernünk, és meg kell tanulnunk élni vele. Szendi leás a boldogság ősi gyökereihez, és az agykutatás, a genetika és az antropológia eredményeire támaszkodva bizonyítja, hogy az igazi boldogság a saját küldetésünk felismerését, a sorsunkban rejlő lehetőségek kibontásáért vállalt felelősséget, és a minket éltető közösséghez való hazatalálást jelenti. Soha nem késő tehát visszanyúlni a bennünk élő lehetőségekhez, hiszen agyunkba égve ott él a boldogság ősi, eredeti képe. Lehet, hogy Ön is boldog, csak nem tud róla?