Hit, kegyelem, akarat

Kutatóként nagyon nehéz az ókeresztyén szerzőket, különösen Órigenészt, Ambrosiastert, a kappadókiaiakat, Aranyszájú Szent Jánost, Ágostont, Pelagiust úgy olvasni, hogy ne jusson eszünkbe a kora újkori, elsősorban a humanista és reformátori recepció, a késo skolasztikus viták vagy a
janzenizmus.
És fordítva: a kora újkori teológia és filozófia kutatói minduntalan belebotlanak az ókeresztyén teológusok nevébe és gondolataiba. A legtöbb találkozási és ütközési pontot pedig a kegyelem és akarat viszonyának kérdése és a hitfogalom kínálja.
Ezért a kötet alapjául szolgáló konferencia előkészítésekor igyekeztünk lehetőséget adni arra, hogy a két eszmetörténeti korszak szakértői egymást inspirálják, interakcióba kerüljenek egymással, új kapcsolatokat
fedezzenek fel kutatási témáik között, és ezáltal saját szerzőiket is jobban értsék. Az írások az előadások továbbfejlesztett, kettős anonim lektoráláson átesett változatai.
Alapvetően két tematikus csoportba sorolhatók: jelentős részük közvetlenül vagy közvetve a kegyelem és akarat, predestináció és felelős cselekvés problémakörét vizsgálja, míg három írás alapvetően a hitfogalom összetevőivel foglalkozik. Bízunk benne, hogy a nézőpontok különbözőségé és a gondolatok közötti dialógus fokozza az olvasás örömét és izgalmát.