Kötelező boldogság

A Kötelező boldogság négy elbeszélésének középpontjában a rendőrállam rémálmai között élő kisember áll – az egyszerre hátborzongatóan és szatirikusan ábrázolt hétköznapi szenvedés. A kafkai történetek arra keresik a választ, mit is jelent félelemben élni és korrupt ravaszsággal túlélni egy kegyetlen diktatúrát. Manea szövegeiben a fantasztikummal keveredő tragikus valóságot bizarr erők irányítják: inkoherencia, elmondhatatlanság, abszurd. A Kötelező boldogság az illúziótlanság józan belátásra készteti az olvasót, és arra figyelmeztet, hogy a képtelen helyzetekben a szerepek bármikor könnyen felcserélhetők.
Norman Manea (1936) nemcsak Romániában, de világszerte elismert író. Számtalan novella, esszé és regény szerzője, amelyek elsősorban a holokauszt, a kommunista élet mindennapjait és a száműzetést tematizálják. A jelenleg New Yorkban élő szerző számos díj birtokosa, többször felterjesztették Nobel-díjra is. Könyveit több, mint húsz nyelvre fordították, magyarul eddig az Odú, A huligán visszatér, a Bohócokról, A diktátor és a művész kötetei jelentek meg.
Vallasek Júlia (1975, Kolozsvár), műfordító, irodalomtörténész, kritikus, a kolozsvári Babe?-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Angol és román nyelvről készült fordításai 1997 óta jelennek meg rendszeresen irodalmi folyóiratokban, önálló kötetekben és antológiákban.
Főbb munkái: Nicolae Balotă: A láthatatlan képe (Kolozsvár 2000); Mihail Sebastian: Napló (1935–1944) (Kolozsvár, 2009); Jane Austen: Levelei ( Kolozsvár 2014); Mircea Eliade: Maitreyi. Bengáli éjszaka (Budapest 2015).
Válogatta és szerkesztette a Modern Dekameron sorozat Huszadik századi román novellák című kötetét, melyben többek közt Norman Manea Tanítómesterek című elbeszélése jelent meg az ő fordításában.