Pedig olyan szépen éltek

„Folyton arról álmodoztam, hogy olyan családom lesz, mint amilyen a Krusóczki Brigiéknek. Náluk az apukája sohase részeg. Briginek minden évben volt új iskolatáskája meg új tolltartója, és amikor a könyvekért álltunk sorban az iskolaablaknál szeptemberben, akkor oda is mindig kocsival hozták, nekünk az öcsémmel meg egyedül kellett hazacipelnünk a könyveket.
Brigi apukája tulajdonrészes a gyógyszergyárban, az anyukájának nem is kell dolgoznia, csak otthon van, és semmi más dolga nincs, csak annyi, hogy szeresse a gyerekeit.
Én egyébként előírnám az összes szülőnek, hogy szeresse a gyerekeit.”
 

Nyilánszki Mari hétéves. Egy Tisza-menti kisvárosban él, fullasztó, szeretet nélküli közegben. Kopogós cipőről, Barbie babáról és arról álmodozik, hogy az anyukája, amikor nagy ritkán hozzá szól egyáltalán, ne úgy szólítsa, hogy „Mari, fiam”. Nem csoda hát, hogy amint tud, elmenekül otthonról. Önmagát és a boldogságot keresi, de vajon képes-e a boldogságra az, akit olyan hosszú ideig csak boldogtalanság vett körül?
„Boldogtalanság blues, Bukowski bikiniben.” Cserna-Szabó András
 
Szentesi Éva író, rákellenes aktivista, a WMN.hu munkatársa. 1985-ben született Tiszalökön. 2016-ban jelent meg első könyve, a Hamvaimból, amelyben áttétes méhnyakrákjából való gyógyulásának történetét írta meg.
További kötetei: Kardos Margit disszidál (Athenaeum, 2017) A legfontosabbat utoljára hagytam (Libri, 2020) Damaszt és paprikás csirke (Libri, 2020) - Péterfy-Novák Évával közösen Merkúr a retrográdban (Libri, 2022)